Zenész magazin, 1998

Volt ugye valaha a Weather Report legendás albuma, a 8:30. Közel két évtizeddel később egy vadonatúj magyar formáció úgy vélte, itt az ideje a továbblépésnek, s felvette a 9:30 nevet. Bocsánat, ez csak amolyan újságírói felvezetés. Mert szó sincs arról, hogy nagyképűek lennének a zenészek, habár az önelégültségre éppenséggel akadna okuk, hiszen a szakmában már megjelenése előtt beszédtéma volt az album. A 9:30 együttes azonos címet viselő lemezéről Huszár Endre dobos szerző-zenei rendezővel beszélgettünk.

- A 9:30 valóban utal a 8:30-ra - mondja. Sőt, az egyik dal Joe Zawinul tiszteletére íródott. Ugyanakkor a névvel a Fél 10 Jazz Klub segítségét is szerettük volna megköszönni, mert az alapötlet a klub vezetőjétől ered. Eleinte nem is zenekarról, hanem lemezről volt szó. Szappanos Gyurinak készültünk olyan zenéket írni, amikben igazán jól érzi magát. Engem kértek fel az album hangszerelésére, zenei rendezésére, valamint három dal írására. Csakhogy másoktól nem nagyon érkeztek nóták, s egyszer csak azon vettem észre magam, hogy megírtam az egész lemezt. Azaz többnyire az én dalaim szerepelnek a felvételen, esetenként mások ötleteiből kiindulva, vagy azokkal kiegészítve.

- Milyen zenéről van szó?

- Szándékosan nem a legdivatosabb acid jazz vonalat követtük, inkább visszanyúltunk a fusion legtermékenyebb korszakához, a hetvenes évek jazz-rock zenéjéhez. Ezért sem véletlen az utalás a Weather Report lemezre. Igaz, mivel sokáig húzódott a megjelenés - eredetileg már '96 őszén ki kellett volna jönnie az albumnak-, időközben újabb dalokat vettünk fel, melyek modernebbek, s így az egész lemez korbelí súlypontja közelebb került napjainkhoz.

- S hogyan lett az egylemezes produkcióból zenekar?

- Előbb elmondom, miért csináltuk meg magát az albumot. Tudtuk, hogy ez a zene nem arathat igazi nagy sikert, sosem kerül fei például a MAHASZ-listára, legfeljebb szakmai elismerésre számíthatunk. No de ezt feltétlenül el szerettük volna érni. Ráadásul úgy, hogy ha az anyagot a világon bárki asztalára letesszük, ne kelljen mellé használati utasítást adni. Hogy úgy hallgassa a felvételt: Magyarországon ugye volt tatárjárás meg mohácsi vész, vegye figyelembe sanyarú körülményeinket. Ebből a hozzáállásból egyenesen következik, hogy élőben nem is akartunk játszani. Hiszen itthon ennek a mércének aligha lehetne megfelelni koncerteken, ismerve a játszóhelyeken uralkodó technikai körülményeket. Ha pedig nincs buli, nincs zenekar sem. Ráadásul az együttes nyilván nem tudná eltartani tagjait, ami azzal jár, hogy mindenki még száz bandában játszik, s ez megint az eredeti koncepciót gyengítené.

Ezzel az alapállással csináltuk végig a felvételeket. Mindössze egy lemezt akartunk készíteni, de annak a legjobbnak kellett lennie. Ezért hívtunk rengeteg barátot, el is fogyasztottunk négy szaxofonost és négy gitárost. Nem került az albumra mindegyikük játéka, ami ez esetben nem a zenészt minősíti. Csak éppen az adott karakterbe nem illett az ő stílusa. Tehát zajlottak a felvételek, s egyre inkább belelkesedtünk. Felmerült, hogy milyen jó lenne élőben eljátszani ezeket a dalokat. Az ís megerősített minket, hogy a félkész állapotban lévó lemez nótái kazettákon körbejárták a szakmát, s csupa jó véleményt hallottunk vissza. Ami meglepő, hiszen Magyarországon az az első, hogy a zenész az orrába túr, majd elmondja, mi a megfejtés.

Tavaly nyáron elhívták a zenekart a Hungarian Jazz Festivalra. Előtte sehol nem játszottunk, ráadásul horrorisztikus technikai körülmények között kellett fellépnünk. Mégis bejött a buli, ismeretlenül is sikert aratott a 9:30. Ettől kezdve beszélhetünk zenekarról.

- Az együttes ismeretlen lehetett, a tagok azonban nem. Annyit már tudunk, hogy Szappanos basszusozik és te dobotsz. Kik a többiek?

- Zsemlye Sándor, Zsömi szaxofonozik, Fekete Kovács Kornél trombitán, Nagy János pedig billentyűs hangszereken játszik. Gitárosunk az élő fellépéseken Mohai Tamás lesz. Mint mondtam, a lemezen mások is szerepelnek. Mindig azt hívtuk el a dalra, aki a leginkább oda illőt tudta produkálni. Ezt senki nem vette rossz néven a zenekarból. Például én sem magamtól, amikor egy nótára Borlai Gergőt hívtam dobolni. Tudtam, hogy azt ö jobban megcsinálja. Basszusgitáron végig Szappanos Gyuri játszik, nem feltétlenül kísér, témát is játszik, időnként szólózik. A lemez nyitó dalában Tátrai Tibor gitározik: olyan szólót ad elö, amit ebben az országban mástól nem tudok elképzelni. Érdekes egyébként, hogy hiába muzsikált számára teljesen idegen stílusú zenében, nagyon jól sikerült a dolog. Kormos János, az ország legstabilabb gitárosa is játszik a lemezen. Megtanulta és odatette, amit kellett, s nem lehetett belekötni. A harmadik gitáros, Birta Miklós komoly felfedezés volt számomra. Addig nem is ismertem az olyan karakteres kíséreteket, olyan tempót produkált, hogy végül jóval többet játszott a lemezen, mint amiröl eredetileg szó volt. Ami a szaxofonosokat illeti, Zsömin kívül Sandra Grant is közreműködik, billentyűn pedig Kovács Gábor játszik, akitől jó néhány nótaötlet is ered.

Két dal vokális. A lemez első számában Jamie Winchester rappeL De nem akárhogy: végre nem azt a fajta rappelést halljuk, ami nevetségessé tenné az egész dolgot. Sandra Grant énekel egy másik nótában. Pedig ő nem is erre a lemezre jött ide. A Brainwash két dalának remixe a Billboard '96-os dalversenyének döntőjébe került, s szó volt arról, hogy készítsünk hasonló számot. Meg is történt, de már erre a lemezre került.

- Melyik stúdióban dolgoztatok?

- A Yellow-ban. Rostás Tibor nem csak hangmérnök, hanem teljesen egyenrangú alkotótárs is volt. Nagy szerepe van abban, hogy a végtermék megfelel az előzetes elképzeléseknek. Igaz, ha holnap kezdenénk neki a felvételekhez, biztosan máshogy csinálnám, de hát ez természetes érzés. Fontosabb, hogy szerintem sem szégyellni-, sem megmagyaráznivaló nincs az albumon.

-A kiadó a Fél 10?

- Illetve a klub cége. Nagy dolog, hogy felvállalták a produkciót, s még a sok csúszás sem riasztotta vissza őket. Azt hiszem, ilyen csak egyszer van az életben: pénzt adtak arra, hogy csináljak, amit akarok, nem szóltak bele, nem fejtettek meg mindent. Valamiért elhitték, hogy jó lesz a lemez. Egyelőre úgy tünik, nem is bánták meg a dolgot.

- Az albumon néhány szám között stúdióbeli jelenetek zajlanak. Beszétgetéseket, dalfoszlányokat hallhatunk. Miért?

- A lemezekre általában hetvenhétszer feljátszott, kijavított dalok kerülnek. Azt szerettem volna, ha a mi albumunkon érződne, milyen hangulatú volt maga a felvétel. Titokban rögzítettem a közjátékokat a kontrollszobában, persze azután megmutattam a többieknek, mit tennék a lemezre. A disznó részeket eleve kivágtam, tehát nem volt gond. Így is akad, aki megkérdezte, nem ciki-e ilyesmi ezen az albumon. Szerintem nem, de ha valakit zavar, a CD-játszóját nyugodtan programozhatja úgy, hogy csak a dalok szólaljanak meg.

- Néhány napja végre megjelent az album. Mit vártok tőle?

- Igazából az lenne jó, ha annyi fogyna belőle, mint a Hupikék törpikékböl, de hát ez lehetetlen. Annyi bizonyos, hogy zenészkörökben fogják ismerni az albumot, de ennél többre vágyunk. Megpróbáljuk eljuttatni a köztudatba létezésünket, hogy legalább azok tudjanak rólunk, akiket érdekelhet ez a zene. Sajnos az a baj, hogy akinek van valamiféte mércéje a lemezvásárlásnál, eleve nem keres magyar produkciót. De nem is az a célunk, hogy megvegye a lemezt, csak legalább ismerje meg valahogyan. S jöjjön el a koncertre, ha élőben szeretne efféle muzsikát hallani.

-Tehát lesznek koncertek?

- Néhány feltétlenül lesz. Szándékosan nem akarunk sokat játszani. Illetve nem tudunk, hiszen alig van olyan hely, ahol megfelelőek lennének a körülmények, márpedig ez a zene technikaigényes. Ha nem szól jól, nincs értelme a bulinak. Ráadásul nem is kocsmazenéröl van szó, bár az is igaz, hogy nem kötelező tátott szájjal, feszes derékkal hallgatni. Tehát nehéz is fellépni, de azért sem akarunk sokat játszani, mert ha most hirtelen benyomulnánk az összes helyre, egy év alatt mindenkinek elege lenne, a közönségnek és nekünk is.

- A 9:30 zenekar lett. Pedig nincsenek igazán jó körülmények a fellépésekhez, ráadásul a tagok is több bandában érdekeltek. Mindez már nem számít?

- Olyan értelemben van szó zenekarról, hogy az egyes zenész megbecsüli a bandát, s a banda számíthat rá. Lehet valakinek nyolc-tíz zenekara, de ha ide kell jönnie, ne az legyen az első dolga, hogy előkapja a naptárját, van-e zsírosabb haknija aznapra.

- A dalok nagy része instrumentális, a vokális részeket pedig angol anyanyelvüek adják elő. Ezek szerint külföldi terveitek is vannak?

- Szó van néhány fellépésről, ezért is szeretnénk mihamarabb elkezdeni a koncertezést. Az első bulink ugyan valamilyen isteni csoda révén jól sikerült, de azután volt egy gyengébb fellépésünk is a Fél 10-ben, ahol kiderült, hogy szükség van a folyamatos koncertezésre. Már csak azért is, hogy fejlődőképes legyen a műsor. Amí a lemezt illeti, természetesen szeretnénk Magyarországon kívül is elsütni. Több szálon indult el a dolog, most még korai lenne bármirői is beszélni. Amúgy tényleg csak egyetlen nagy vágyunk van, akár itthoni, akár külföldi eladásról van szó: addig akarunk eljutni az első lemezzel, hogy meg lehessen csinálni a másodikat is.

Maróthy György